Lehull a lepel rovat

 Mai hosszas oknyomozó munkám eredménye, ez az apró szellemi termék, amelyben most is és a jövőben is az emberiséget foglalkoztató nagy kérdéseket igyekszem megválaszolni, a hitelességet, mint sarkcsillagként irányt mutató és egyben szent célként funkcionáló múzsát szem előtt tartva, kiszolgálva embertársaim hatalmas információéhségét és kíváncsiságát.

A mai nap kérdése tehát:

Hogy lett Patkó Bélából Kiki?

 

Mert az gondolom nem csak az általam bejárt vidékeken nem evidencia, hogy a Bélának nem kifejezett becézési formája a Kiki, de még a Patkónak sem. (Azt remélem kezelhetem evidenciaként, hogy Kiki polgári neve nem Clark Kent, hanem Patkó Béla. Akiben ez az újdonság katartisztikus élményét váltotta ki, azt ezúton kérném, hogy zárkózzon fel, mert nincs időnk a lemaradókkal foglalkozni.) Ez a generációk nagy kérdése a 80-as 90-es évek óta ott lebeg a rejtélyek nullűrjében a "Hol található a Szent Grál?" "Honnan származik a magyar nép?" és " Az alien és lendvai ildikó valóban gyerekkorukban elválasztott ikertestvérek?" között. Mostanáig.

Szívós és fáradtságot nem ismerő kutatómunkával- értsd: több, mint 10 keresési eredményt tartalmazó oldalt gugliztam végig- ugyanis kiderítettem az igazságot, amelyet most meg is osztanék népes olvasótáborunkkal.

Tehát Patkó Béla azért lett Kiki, mert....

 

 

 

 

 

 

 

csak.

Ki kellett találni egy művésznevet, mivel éles ésszel rájöttek arra, hogy az eredeti név egy kicsit karcsú lesz a kádári és posztkádári legvidámabbgulyásévek nagy magyar sóbiznisze számára, és mivel a Jimmy nem tetszett neki, így lett Kiki. (Kár. Szerintem a csere izgalmas lett volna. Zámbó Kiki....) Sokkoló, mi? Azért túl nagy kreatív tímet nem állítottak rá a munkára, hogyha ez a kettő válsztási lehetőség maradt. Bedobhattak volna még egy-két Bubu-t, vagy Papa-t. (De hát hol volt akkor már fenyőmikik*cs*gg**i és az Flipperöcsije és dollyja.)

Most mindenkit hagyok feleszmélni a megdöbbenésből és feldolgozni ezt az oly' régóta várt információt, de a nagy kérdések Indiana Jones-aként tovább munkálkodok, hogy megtaláljam a szellemi frigyládáimat.

Végezetül álljon itt bizonyítékként a leleplező mélyinterjú: (előre is elnézést, hogy atv-t posztolok,de finis sanctificat media- mint az közismert)

LINK